A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.

Így áll a munkaerőpiac 2024-ben: hány jelentkezést nyújt be egy átlagos álláskereső?

Kiderült, hogy a családi állapot érdekli legkevésbé a munkáltatókat

Felkészülten vágnak neki az álláskeresésnek az aktív munkakeresők: kérdések összeírásával, vázlatok készítésével és a cég áttekintésével készülnek egy-egy állásinterjúra a jelentkezők, akiknek a többsége legalább kettő, de maximum öt helyre adja be egyszerre az önéletrajzát – többek között ez derült ki az 55. Műegyetemi Állásbörze által készített online kutatásból. A felmérésben résztvevő cégek válaszai alapján kijelenthető, hogy bár a közösségi média világában élünk, mégis a legtöbb vállalat a hagyományos módokon és csatornákon hirdeti nyitott pozícióit, például karrier portálon, Állásbörzén vagy saját céges weboldalon.

A toborzási trendeket, köztük a munkaadók preferenciáit és a munkavállalók felkészültségét vizsgálták legfrissebb kutatásukban a Műegyetemi Állásbörze szervezői.

Orbán Balázs, a Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója az eredményeket értékelve elmondta, a több mint 400 munkavállaló bevonásával készült felmérés szerint a többség (82%) álláskereső portálokon keres munkát, de minden második megkérdezett célirányosan a munkáltatók oldalán is kutat. A harmadik legnépszerűbb platform a Műegyetemi Állásbörze (38%), de jelentős számban nézelődnek az álláskeresők a közösségi médiában (37%) és a LinkedIn felületén is (32%).

„Érdekesség, hogy a résztvevők mindössze 30 százaléka volt kimondottan álláskereső, de a nagy többség, 59 százalék nyitott az ajánlatokra úgy is, hogy jelenleg van állása. A megkérdezettek majdnem fele legkevesebb kettő, de maximum öt helyre adja be az önéletrajzát, de 7 százalék úgy felelt, hogy akár 15-nél több munkahelyre is jelentkezik egyszerre” – mutatott rá az 55. Műegyetemi Állásbörze főszervezője.

Arra a kérdésre, hogy a jelentkezés elküldése előtt mit tartanak fontosnak, az emberek 87 százaléka azt felelte, hogy frissítik az önéletrajzukat, négyből hárman megnézik a cég weboldalát, egyharmaduk pedig a kiszemelt vállalat közösségi oldalát is átböngészi. Az állásinterjúra főként kérdések összeírásával, vázlat készítésével és a cég profiljának áttekintésével készülnek.

A szakmai tapasztalat és a bérigény számít leginkább a munkáltatóknak

Orbán Balázs a munkáltatók által kitöltött kérdőívekre rátérve elmondta, a cégek több mint 70 százaléka az aktuális trendek és elvárások alapján állítja össze a toborzási stratégiát, és csak 30 százalékuk a szükség, a kínálat és a büdzsé alapján.

A kutatás szerint átlagosan három körös az interjúzási és kiválasztási folyamat. Ez jellemzően egy telefonos interjúból, egy személyes interjúból és egy próbafeladatból áll össze. A munkáltatók 35 százalék alkalmaz pszichológiai felmérést, és 95 százalékban eltekintenek a fizikai felméréstől.

„Figyelemre méltó, hogy a hiányzó munkaerőigény meghatározásától a felvételig átlagosan két hónap telik el a megkérdezett cégeknél, vagyis ennyi idő kell az üres pozíciók betöltéséhez. Kiderült az is, hogy a vállalatok 60 százaléka preferálja a munkaerő-átcsoportosítást, és 80 százalékuk támogatja a munkaerő ajánlását” – fogalmazott Orbán Balázs.

Abban a kérdésben, hogy egy egytől ötig terjedő skálán a felsorolt tényezők mennyire befolyásolják a cégeket a kiválasztás folyamatában, a szakmai tapasztalat vezet (4.9), de szintén nagyon fontos a bérigény (4.7), az egyéb, például területvezetőtől származó szakvélemény (4.65) és a személyes megítélés is (4.55). A munkáltatók számára a legkevésbé az számít, hogy a jelentkező melyik oktatási intézményben végzett (2.5), mekkora a munkahely és a lakóhelye közötti távolság (2.4), és hogy milyen a családi állapota (2).

A munkáltatók és a munkavállalók még közelebb kerülhetnek egymáshoz március 26-án és 27-én az 55. Műegyetemi Állásbörzén, a BME K és Q épületében. A rendre tízezreket megmozgató rendezvényen a korábbiakhoz hasonló, nagy népszerűségnek örvendő programokkal várnak mindenkit. A teljesség igénye nélkül a szervezők színvonalas helyszíni céges előadásokkal készülnek, de lesz CV-fotózás és számos interaktív játék is.

Természetesen számos munkaadó is jelen lesz állásajánlataival. Ezzel kapcsolatban érdekesség, hogy a Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb, 2023-as adatai alapján a BME-s diplomával rendelkezők gyors elhelyezkedésre és messze átlagon felüli jövedelemre számíthatnak.

Orbán Balázs mindemellett kiemelte, hogy a Keress jól csatornáikon továbbra is aktuális tartalmakat dolgoznak fel és beszélnek ki. A podcast csatornájuk fókuszában a fenti kutatás témáját is adó toborzás áll, a blogfelületen pedig olyan tanácsokat adnak, melyek segíthetik az előrelépést vagy a továbblépést az érdeklődők karrierútjában.
 

Meglepő, mit tartanak a legfontosabb juttatásnak a munkavállalók

- Nem a SZÉP kártyával lehet leginkább motiválni az álláskeresőket -

A munkavállalók és a munkáltatók szerint is a bérezés a legfontosabb szempont a munkahelyválasztás során, derült ki a legújabb felmérésünkből. Érdekesség, hogy bár a cégvezetők szerint a SZÉP kártya, a lakhatási támogatás és a szakmai továbbképzés a legcsábítóbb juttatás, a dolgozók a magánegészségügyi ellátást helyezték a priorlista élére, csak ezt követte a továbbképzés és harmadik helyen a beutazási támogatás. A kutatás alapján a juttatásokon kívül a munkával összefüggésben is lehet motiválni a munkavállalókat, méghozzá célok kitűzésével, felelősségvállalással és fejlődési lehetőségekkel.

Milyen elvárásaik vannak az álláskeresőknek egy munkahellyel kapcsolatban? Mit tartanak a legfontosabbnak a munkahelyválasztás során a munkáltatók, és mit a munkavállalók? Milyen munkahelyi juttatások motiválják az alkalmazottakat? És egyáltalán mit jelent a munkahelyi motiváció a dolgozók számára? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kerestük a választ több száz fő bevonásával.

A megkérdezett munkavállalók többségének a bér a legfontosabb tényező a munkahely kiválasztásakor, ezt követi a munkahely-magánélet egyensúly, valamint a szakmai fejlődési lehetőség. Nagy az egyetértés a témakörben, ugyanis a kitöltők több mint kétharmada ezeket sorolta az első három helyre. Ezzel szemben az adott vállalat mérete és hírneve a legkevésbé fontos az álláskeresők számára. A válaszadók közel negyede kiemelte pluszban a munkahelyi légkört, a csapatot és a munkatársak fontosságát is. 

Nagyjából hasonló sorrend alakult ki, amikor ugyanerről kérdezték a munkáltatókat, vagyis a cégvezetők túlnyomó többsége a kutatás alapján tisztában van vele, hogy milyen igényeik vannak a dolgozóknak. A listán csupán egyetlen helyen volt csere a munkavállalói kérdőív eredményeihez képest, a távmunka lehetőségét ugyanis a munkáltatók előrébb sorolták, mint a munkavégzés lokációját. A bérezés kérdése ugyanakkor jóval nagyobb arányban került az első helyre, mint a munkavállalók esetében.

A magánegészségügyi ellátás a legvonzóbb juttatás

A kutatás kitöltőinek közel egyharmada szerint a kitűzött célok tudják motiválni a munkahelyén. A válaszadók közel negyede szerint a megfelelő bér, és a jó munkahelyi környezet az, ami motivációt tud adni, 10 százalékuk szerint pedig a folyamatos kihívások tartják lendületben őket. 

A megkérdezett cégvezetők 88 százalékának fontos, hogy a munkavállalói folyamatosan motiváltak legyenek, azt viszont nem sikerült meghatározniuk, hogy pontosan mivel lehetne ezt elérni.

A felmérés rámutatott, hogy a munkavállalókat leginkább a magánegészségügyi ellátás motiválja plusz juttatásként, közvetlenül megelőzve a szakmai továbbképzést és a beutazási támogatást. A céges autó, a lakhatási támogatás és a SZÉP kártya lecsúszott a dobogóról, az utolsó helyen pedig az önkéntes pénztári befizetés végzett ezen a listán.

A munkáltatók ehhez képest azt gondolják, hogy SZÉP kártyával, lakhatási támogatással és szakmai továbbképzéssel lehet motiválni a dolgozóikat  - ők a munkavállalói listán harmadik helyre került beutazási támogatást csak a hetedik legfontosabb tényezőnek tartják. A cégvezetők véleménye szerint a legkevésbé motiváló tényező a munkavállalói részvény.

A munkavállalók szerint egyébként leginkább mindenkinek saját magától függ a motiváltsága, ezt követi a sorban a munkáltató, majd a munkatársak. A kitöltők 71 százaléka szerint visszaszerezhető a motiváció, 25 százalék szerint részben, és csupán 4 százalék szerint nem szerezhető vissza az elveszett motiváció. Amikor a munkáltatókat kérdezték ugyanerről, ők 56 százalékban feleltek úgy, hogy visszaszerezhető a motiváció, 33 százalékuk szerint csak részben és 11 százalékuk szerint nem.

„A Műegyetemi Állásbörze nem egy egyszerű karrierkiállítás, ennél sokkal többre hivatott. Elsődleges kapcsolati forrás a kiállítók és álláskeresők között, támogatást és segédkezet nyújt a rendezvényen, és az év többi napján is. A Keress jól! szlogen, mely branddé alakult, magába foglalja az online és offline iránymutatást, blog, rovat és podcast formájában. Az Állásbörze kutatásai pedig nem csak a mi munkánkat segíti, hiszen céges partnereink képet kaphatnak arról, hogy a potenciális munkavállalói mit vallanak, hogyan éreznek és döntenek, az álláskeresésben résztvevők pedig a munkaadók állásfoglalásáról győződhetnek meg.”  Orbán Balázs a Műegyetemi Állásbörze főszervezője. 

Elvárják a hallgatók, hogy az egyetemek segítsék az elhelyezkedésüket

Mérnöki szakterületeket támogatnak szívesen a cégek

A hallgatók közel kétharmada fontosnak tartja, hogy az általuk választott oktatási intézmény szoros partnerséget ápoljon több céggel is, ezzel segítve majd az elhelyezkedésüket – derül ki a Műegyetemi Állásbörze és a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet legújabb kutatásából. A felmérés rámutatott, a megkérdezett cégek majdnem fele az informatikai képzési és a mérnöki területek hallgatóit támogatná, viszont jelentős a szándék a gazdaság-, társadalmi- és természettudományi területek esetén is.

Az oktatásban lezajló változásokat és fejlődést vizsgálták legújabb kutatásukban Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvényének szervezői.

A Műegyetemi Állásbörze partneri visszajelzései alapján elmondható, hogy tízből kilenc vállalat foglalkoztat gyakornokot, és a cégek harmadánál működik mentorprogram, legtöbbször a szervezeten belül. 96 százalékos arányban tartják fontosnak a vezetők a munkavállalók releváns diplomáját és szakképzettségét, de ugyanilyen arányban érzik elengedhetetlennek a potenciális egyetemek támogatását is.

A kutatásból kiderült, hogy a potenciális egyetemeket támogató cégek 78 százaléka enged betekintést a mindennapi életébe, akár gyárlátogatás, akár nyílt nap formájában, 70 százalék pedig gyakornoki programot biztosít és szakdolgozati vagy projektmunka-témát kínál az érdeklődő hallgatók számára. A vállalatok közel fele mentorálást is kínál.

Több gyakorlatot igényelnének a hallgatók

„A szakkollégiumokban, versenycsapatok munkájában részt vevő hallgatók olyan kompetenciákat szereznek, mint az együttműködés, a felelősségvállalás vagy a határidők betartása, melyek a későbbi munkájuk során is kiemelt jelentőséggel bírnak” – tette hozzá az egyik céges partner. Ehhez képest a hallgatói válaszok alapján csupán a diákok kis része tagja valamilyen szakkollégiumnak és nem jellemző a versenycsapatban való részvétel sem.

A válaszadók szerint fontos a felsőoktatási intézményekben a gyakorlati oktatás. Többségében arról számoltak be, hogy a tanórák valamivel több mint fele gyakorlat, de véleményük szerint ennek az aránynak 75 százalék felett kellene lennie.

Négyezer állásajánlat egy helyen

Az álláskereső hallgatók számára segítséget nyújthat március 21. és 22. között az 53. Műegyetemi Állásbörze, ahol több mint 150 kiállító közel négyezer állásajánlattal lesz majd jelen. Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. A munkaadók sokszínűségét jellemzi, hogy foglalkoztatottságuk 11 és 57 ezer fő között mozog. A vállalatoknál foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig szektortól függően 9-100 százalék közötti, átlagosan 65,5 százalék.

„A Műegyetemi Állásbörze szervezői nevében mondhatom, hogy minden évben törekszünk arra, hogy olyan újításokat valósítsunk meg, amelyek fontosak és előre mutatnak, és nem mellesleg segíti a látogatók célirányos keresését, karrierjük beindítását és természetesen a partnerek kényelmét is. Idén elindul a kampuszosítás, ennek első fecskéje a Q épület. 15 kiállító és színes programsor várja az érdeklődőket ebben az épületben is” – mondta el Orbán Balázs, az eseményt szervező Műegyetemi Hallgatói Kft. (MŰHASZ) ügyvezető igazgatója.

Hozzátette, hogy a K épület Tudásfórumában idén tavasszal is számíthatnak az érdeklődők egyéni és személyes CV- és karrier-tanácsadásra, grafológiai elemzésre és CV-fotózásra, de az előző évadok sikerein felbuzdulva újabb műsorral jelentkezik az Állásbörze podcastja is, melynek témája a mentorálás. Emellett elindult a Keress jól! blog is, amelyben az álláskeresőknek nyújtanak segítséget a karrierjük építésében.

Az esemény ingyenes és nyitott minden hallgató, pályakezdő és felsőfokú végzettséggel rendelkező érdeklődő számára.

Hibrid változatban jön az idei Műegyetemi Állásbörze

Villamosmérnököt és gépészmérnököt keresnek a legtöbben

Március 22-én és 23-án, több mint 140 kiállítóval, valamint közel 1200 állásajánlattal várja az érdeklődőket az 51. Műegyetemi Állásbörze. Hazánk egyik legrangosabb álláskereső rendezvénye idén hibrid módon kerül megrendezésre. Ezúttal a legtöbb állásajánlat villamosmérnököknek szól, de a legkeresettebbek között vannak az informatikusok és a gépészmérnöki végzettséggel rendelkezők is.

A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Idén több újítással, színesebb programokkal, és számos új csatornával is készülnek a szervezők.

„Az elmúlt évek járványhelyzete megkövetelte, hogy online formában szervezzük meg az állásbörzét, 2021 őszén egyedülálló módon, hibrid formában került megrendezésre, és a tavalyi év sikeri alapján 2022 tavaszán ismételten hibrid – online és jelenléti – változatban tudnak az érdeklődők válogatni a több ezer  ajánlat közül. Az online térben a vállalati szférában leginkább elterjedt és a távoktatásban is használt Microsoft Teamsen keresztül jöhet létre az interaktív kapcsolat. A kiállítói csatornákra a www.muegyetemiallasborze.hu oldalon keresztül jelentkezhetnek be az álláskeresők. Ezeken a felületeken csetelhetnek, beszélhetnek a vállalatok képviselőivel, illetve a platform videóinterjú lebonyolítására is alkalmas. 15 kiállítóból többen is izgalmas és interaktív előadásokkal várják az érdeklődőket” – mondta Orbán Balázs ügyvezető igazgató szervező.

A legkeresettebb szakmák

A legnagyobb kereslet idén is a villamosmérnökökre (111) van. Gépészmérnököt 96 cég keres, míg mérnökinformatikusokat 94 cég szeretne alkalmazni. A villamosmérnöki és Informatikai karon végzett hallgatókat további 120 cég keres különböző pozíciókba, de sokan keresnek mechatronikai mérnököket, építészmérnököket, szerkezet-építőmérnököket, valamint műszaki menedzsert, pénzügy és számviteli szakembert, gazdálkodás és menedzsment szakembert, járműmérnököt, vegyészmérnököt és alkalmazott matematikust is.

„A Műegyetemi Állásbörze kezdetéig több mint 1200 állásajánlatot kínálnak az üzleti partnereink, de ez dinamikusan nő és folyamatosan bővül az állásbörzét követően is.

A munkaadók sokszínűségét jellemzi, hogy foglalkoztatottságuk 11 és 57000 fő között mozog. A vállalatoknál foglalkoztatott felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig szektortól függően 9-100 százalék közötti, átlagosan 65,5 százalék. A kiállítóink között több egyetemi szervezet és nemzetközi versenyeken résztvevő sokszorosan díjazott versenycsapat is szerepel” – tette hozzá a szervező.

Munkaerő változások a pandémia után

A gyártóiparon és a turizmuson kívül gyakorlatilag minden egyéb szegmensben továbbra is adott a lehetőség az otthoni munkavégzésre, sőt, sok cégnél teljes munkaidőben home office-ban dolgoznak az alkalmazottak. A Műegyetemi Állásbörze szervezői által készített friss felmérés szerint várhatóan a pandémia után is marad a home office rendszere. A közvélemény-kutatásban megkérdezett munkáltatók többsége az adókedvezmények hatására sem tervezi növelni a 25 év alattiak számát a cégnél, ám többen vélik úgy, hogy sokkal nehezebb a pandémia kirobbanása óta megfelelő jelöltet találni egy-egy pozícióra. A felmérésben több száz céget, köztük 100 börze kiállítót, IT-cégeket, a turizmusban érdekelt vállalatokat, továbbá marketinges és jogi tanácsadással foglalkozó cégeket kerestek meg.

Megújult külső, új arculat és Podcast

Az idei évtől a rendezvény új arculatot kapott. „A hallgatói fókuszcsoportos beszélgetés és felmérés eredménye lett az, hogy meg kell újulnunk. Más lett a logó is, új stílusjegyeket tartalmaz, a színe és a formája követi a mai irányzatokat. Ám újdonság az is, hogy elindult a Keress jól! című Podcast csatornánk is, amivel minden megosztón jelen vagyunk” – árulta el Orbán Balázs.

Az esemény ingyenes és nyitott minden hallgató, pályakezdő és felsőfokú végzettséggel rendelkező érdeklődő számára.

A Műegyetemi Állásbörze szervezői második felmérése, amelynek célja a munkavállalói igények felmérése volt. A válaszadók zöme 21 és 30 év közötti budapesti lakos. A felmérés számos meglepő és kevésbé meglepő tényt tárt fel.

A fizetés miatt váltanának a legtöbben munkahelyet

Sokan örülnének a 4 napos munkahétnek

Az új állás keresésének legerősebb indoka a nem megfelelő fizetés – derül ki a Műegyetemi Állásbörze szervezői által készített friss közvélemény-kutatásból. A válaszadók jelenleg nagyjából fele-fele arányban gondolkoznak munkahelyváltáson. A főként fiatalok által kitöltött felmérésből az is kirajzolódik, a munkavállalók igénylik az innovatív megoldásokat, átlagosan leginkább a négynapos munkahétnek és a rendszeres közösségépítő programoknak örülnének.

A munkahelyi elégedettséggel, a munkahelyváltási hajlandósággal és számos karrierépítéssel kapcsolatos kérdés is szerepelt a Műegyetemi Állásbörze szervezői által készített friss online kutatásban, melyet zömében 21 és 30 év közötti, főként budapesti fiatalok töltöttek ki.

Orbán Balázs, a Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója az eredményeket értékelve arról beszélt, a válaszadók 67,1 százaléka állt munkaviszonyban a kitöltés pillanatában: egyharmaduk multinacionális vállalatnál, egyharmaduk kis- és középvállalkozásnál, egyharmaduk pedig más típusú cégnél dolgozik.

„A szűkített mintán mértük a jelenlegi munkahellyel való elégedettséget is. Ez alapján elmondható, hogy a kitöltők nagyobb része, 64,5 százalék inkább elégedett a jelenlegi munkahelyével, míg 12,1 százalék inkább elégedetlen. A minta 23,4 százaléka maradt semleges a kérdésben és jelölte a középső értéket” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a válaszok alapján a mintára jellemző a munkatársakkal való jó viszony, valamint a munkakörnyezettel való megelégedettség.

A Budapesti Műszaki Egyetem és a Műegyetemi Hallgatói Kft munkatársai által készített kutatásból kiderül továbbá, hogy nagyjából fele-fele arányban gondolkoznak a válaszadók a munkahelyváltáson, 16,4 százalékuk pedig határozottan váltani szeretne.

A legerősebb indok 62,4 százalékkal a nem megfelelő fizetés, illetve körülbelül hasonló arányban az, hogy az illető más feladatkörrel szeretne foglalkozni. Minden harmadik kitöltő érzi úgy, hogy nem becsülik meg a jelenlegi munkahelyén (35,6%). A kitöltők nagy többsége viszont jól kijön a munkatársaival, legalábbis ennek ellenkezője nem indok a munkahelyváltásra, mindössze a kitöltők 6,9%-ánál.

Vonzó a 4 napos munkahét, a menza és a programok

Orbán Balázs kiemelte, a kitöltőknek a megfelelő bérezés a legfontosabb szempont, amikor egy munkára jelentkeznek, de az előrelépési lehetőség, valamint a munkahelyi környezet is hasonló fontossággal bír.

Az innovatív elemek jelenléte is fontos szempont, így érdemes lehet a cégeknek ilyen irányba elmozdulni a jövőben. Átlagosan leginkább a 4 napos munkahétnek örülnének a kitöltők, de népszerű a rendszeres közösségépítő programok tervezete is. Közepesnél nagyobb fontosságú a megszokottól eltérő munkahelyi környezet, illetve a munkahelyi menza. A legkevésbé fontos tényező a nyitott iroda és a gyermekbarát munkahely. Ez utóbbi a minta átlagéletkorára is visszavezethető, ami a 27 évet sem éri el.

„A karrierhez kapcsolódó kérdések esetén átlagosan azzal értettek leginkább egyet a kitöltők, hogy hosszú távon is maradnának egy adott munkahelyen, ha elégedettek az állással. Megerősítést nyert, hogy a bérezés kiemelkedő szempont, ugyanis általános egyetértés van, hogy az adott kitöltő szakmájában a hazai bérek jelentősen elmaradnak az EU-s átlagtól. Átlagosan a legkevésbé azzal értettek egyet a kitöltők, hogy rövid ideig hajlandóak és addig is érdemes maradni egy adott munkahelyen” – sorolta a Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója.

Előnyben a jelenléti állásbörzék

A kérdőívet kitöltők 42,9 százaléka még sohasem vett részt állásbörzén, ugyanakkor a minta 12,2 százaléka járt már több mint háromszor valamilyen hasonló eseményen.

A válaszadók szerint a legfontosabb az állásbörzék esetén a vállalatokkal való személyes találkozás, de nagy igény van a szervezés megfelelő lebonyolítására is. Háromnegyedük szerint a személyes, jelenléti állásbörze sokkal hatékonyabb az online-nál.

Magyarország legnagyobb állásmustráját 2022. március 22-én és 23-án immár 51. alkalommal rendezik meg. Az állásbörzén próbálják segíteni a fiatalokat abban, hogy képzettségüknek és elképzeléseiknek megfelelően számukra ideális munkahelyet találjanak, ahol az egyetemen tanultakat a gyakorlatban is hasznosítani tudják.

A Műegyetemi Állásbörze szervezői által készített első felmérés, amelynek célja a munkáltatói igények felmérése volt. A válaszadók többsége a Műegyetemi Állásbörze partenerei. A kutatásból kiderül, hogy cégek hogyan viszonyulnak az otthoni munkavégzéshez illetve, hogy terveznek-e 4 napos munkahetet.

A pandémia után is elvárás marad a home office

A gyártóiparon és a turizmuson kívül gyakorlatilag minden egyéb szegmensben továbbra is adott a lehetőség az otthoni munkavégzésre, sőt, sok cégnél teljes munkaidőben home office-ban dolgoznak az alkalmazottak. A Műegyetemi Állásbörze szervezői által készített friss felmérés szerint várhatóan a pandémia után is marad a home office rendszere. A közvélemény-kutatásban megkérdezett munkáltatók többsége az adókedvezmények hatására sem tervezi növelni a 25 év alattiak számát a cégnél, ám többen vélik úgy, hogy sokkal nehezebb a pandémia kirobbanása óta megfelelő jelöltet találni egy-egy pozícióra.

A home office-hoz való hozzáállást, az adókedvezmények hatásait, a munkaerőpiaci trendeket és az állásbörzékhez való hozzáállást is vizsgálták a Műegyetemi Állásbörze szervezői által készített friss online kutatásban. A felmérésben több száz céget, köztük 100 börze kiállítót, IT-cégeket, a turizmusban érdekelt vállalatokat, továbbá marketinges és jogi tanácsadással foglalkozó cégeket kerestek meg.

„A javarészt budapesti vállalatok által adott válaszokból kiderült, hogy a résztvevők többségénél továbbra is van lehetőség otthoni munkavégzésre (93,9%): 33,3%-nál teljes munkaidőben, 60,6%-nál csak részlegesen, míg mindössze 6,1 százalékuk egyáltalán nem támogatja ezt a munkavégzési formát. Az utóbbi körhöz tartozó cégek ugyanakkor jellemzően olyan gyártóipari, turisztikai vállalatok, ahol a munka jellegéből fakadóan kötelező a személyes jelenlét”-mondta Orbán Balázs, a Műegyetemi Hallgatói Kft ügyvezető igazgatója.

Érdekesség, hogy a válaszadók szerint inkább valószínű, hogy hosszú távon is megmarad a kialakult home office lehetősége a vállalatok életében. A legtöbb cég inkább nem ért egyet azzal az állítással, hogy az állásra jelentkezők lakhelye mindegy. A válaszok szerint speciálisan, a home office-ban végezhető munkakörök nem jelentek meg a pandémia kirobbanása óta. Az is kiderült, hogy a keletkező plusz otthoni költségek is kevésbé támogatottak és a fizetésben sem várható eltérés az otthonról és irodából dolgozók esetében, áll a Budapesti Műszaki Egyetem és a Műegyetemi Hallgatói Kft munkatársai által készített kutatásban.

4 napos munkahétben most még nem gondolkodnak a cégek

Ami az adókedvezményeket illeti, a felmérés szerint a megkérdezettek többsége nem tervezi növelni a 25 év alatti munkavállalók számát a cégénél, ugyanakkor az újonnan felvett 25 év alattiak bruttó bére nem tér el többségben a korábbiaktól. Azaz az adókedvezmény következtében sok esetben a gyakorlatban is nő a 25 évnél fiatalabbak nettó munkabére.

A megkérdezett munkáltatókra inkább jellemző, hogy minden évben növelik a fizetés mértékét. Leginkább a megfelelő teljesítmény szerinti emelés jellemző, melyet az infláció mértékével történő átalános emelés követ. A minimálbér növekedése miatti általános emelés a legkevésbé jellemző tulajdonság.

A vizsgált munkaerőpiaci trendek, munkaszervezési módszerek között mindössze 2 olyan szerepel, melyet a megkérdezettek legalább fele már használ vagy tervez használni az elkövetkező egy évben: a rendszeres közösségépítő programok és a nyitott iroda. Az innovatívabb megoldásokat, mint például a délutáni pihenő idő, 4 napos munkahét vagy a gyerekbarát iroda – mely a COVID-19 során talán még fontosabbá vált – a legtöbb vállalat egy éven belül nem tervezi bevezetni.

A pandémia lehetséges hatásai közül mindössze egy olyan van, ami a megkérdezettek többségét jellemzi. Többen vélik úgy, hogy sokkal nehezebb megfelelő jelölteket találni a kínált pozíciókra. A munkáltatói elvárások nem nőttek és a keresett munkavállalói tulajdonságok fontossága sem változott igazán. A munkavállalók oltottsága sem kiemelt szempont: mindössze a válaszadók 30 százaléka nyilatkozott erről inkább jellemző tulajdonságként.

Érkezik az ország legnagyobb állásbörzéje

A kitöltő vállalatok 68 százaléka már vett részt korábban valamilyen állásbörzén. A megkérdezettek többsége egyetértett abban, hogy egy évben több állásbörzén is érdemes szerepelniük, és annak hatékonyságát és jövőjét is a jelenléti formában látják. Mindeközben a magasnak tartott részvételi díj visszatartó tényező lehet a részvételben.

Magyarország legnagyobb állásmustráját, a Műegyetemi Állásbörzét 2022. március 22-én és 23-án immár 51. alkalommal rendezik meg. A mostani kutatás eredményei szerint az eseményen résztvevő vállalatok többsége mérnök végzettségű munkavállalókat keres.

Az állásbörzén próbálják segíteni a fiatalokat abban, hogy képzettségüknek és elképzeléseiknek megfelelően számukra ideális munkahelyet találjanak, ahol az egyetemen tanultakat a gyakorlatban is hasznosítani tudják.

Munkavállalói kutatás